A Tisza partján a 13. században felépült vár nyugati falai a mai Széchenyi téren húzódtak, az előttük elterülő kopár terület a várvédő katonaság gyakorlótereként és Fő piactérként szolgált. A török hódoltságot követően, amikor Szeged visszanyerte korábbi jogait és szabad királyi városi rangját, itt építették meg a polgári igazgatás központját, a Városházát is.
A Kárász utca és a Klauzál tér értékőrző felújítását Európa Nostra-díjjal ismerték el 2004-ben. A javarészt a 19. század során felépített belvárosi paloták magukon viselik az építésük idején egymással versengő stílusirányzatok, a klasszicizmus, az eklektika és a szecesszió jellemző jegyeit.
Az épület tervezésében aktívan közreműködő tudós főrabbi, Lőw Immánuel iránymutatásaival segítette Baumhorn Lipót építész munkáját. A Roth Manó műhelyében készült üvegablakok és a páratlan szépségű, szimbolikus tartalmú üvegkupola az eklektikus zsinagóga egyedi ékességei.
Magyar Ede építész harmincéves korában, 1907-ben építette meg a magyaros szecesszió példaértékű alkotását, a Reök-palotát. Az építtető, Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván vízépítő mérnök volt, ezért a víz lett az épület meghatározó motívuma.
A teret Dugonics András piarista pap-tanárról, az első magyar nyelvű regény (Etelka, 1788) írójáról nevezték el. Vele szemben látható a Nagyárvíz centenáriumán, 1979-ben átadott szökőkút, a szegediek egyik kedvenc találkozóhelye. A Szegedi Tudományegyetem főépülete a tér központjában áll, a kora eklektikus palota eredetileg főreáliskolának épült. Előtte látható József Attila szobra, aki 1924-25 között az intézmény hallgatója volt, de tanulmányait egy lázadó hangú költeménye miatt meg kellett szakítania.
A szabálytalan alakú tér közepén magasodik II. Rákóczi Ferenc szép arányú lovas szobra, talapzatán a fejedelem által vezetett szabadságharc jelmondatával (Cum Deo pro patria et libertate). Közelében található a szőregi csata emlékoszlopa, előtte az Aradon kivégzett tizenhárom főtiszt nevét őrzi a márványtábla. A Hősök kapuja az I. világháborúban elesett szegedi katonák emlékhelye, mennyezetén Aba-Novák Vilmos háborús tematikájú freskóival. A téren áll az 1956-os forradalom emlékoszlopa is, arra emlékeztetve, hogy az októberi események a szegedi diákság megmozdulásával indultak.
A velencei Szent Márk tér méretével egyezően 12.000 m2 nagyságú és Észak-Európa elegáns, letisztult stílusát hordozó épületek által határolt tér 1928-30 között, Rerrich Béla tervei szerint épült fel. Keleti és déli oldalán egyetemi intézetek, míg nyugati felén a püspöki palota és a hittudományi főiskola található. Árkádjai alatt a Nemzeti Emlékcsarnok több mint száz szobra emlékeztet a magyar történelem, a tudomány, a művészet kimagasló egyéniségeire. Legelőször 1931-ben rendezték meg a Dóm előtt a Szegedi Szabadtéri Játékokat.
A nagy tiszai árvíz pusztítása után 46 esztendővel később, 1925-ben bontották le a számos tragédiát megélt templomot, hogy annak helyén megszülessen a város új szimbóluma, a Foerk Ernő által tervezett Fogadalmi templom, az azóta híressé vált Szegedi Dóm.
A millenniumi építkezési láz legimpozánsabb szegedi alkotása az 1896-ban, neoklasszicista stílusban megépült Közművelődési Palota. A korinthoszi oszlopokból képzett, timpanonnal fedett előcsarnok, a szimmetrikus szerkezet és a világos színű falak nyugodt méltóságot árasztanak.
A romjaiból életre keltett város egyik legszebb eklektikus-neobarokk épülete az 1883-ban megnyitott teátrum. Nagyvonalú eleganciáját Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi színházépítőknek köszönhetjük. Félköríves homlokzatát a színjátszás allegorikus alakjai díszítik, két oldalán a falfülkékben Katona József és Erkel Ferenc szobrai láthatók. A két műkő szobor különlegessége, hogy Tápai Antal szobrászművész a helyszínen készítette el őket.
A belváros rehabilitációjának egyik leglátványosabb része volt a Szent István tér 2006-ban befejezett teljes körű felújítása. Az elhanyagolt ócskapiac rendezetlen, rossz állagú építményei helyén ma egy tágas, gondozott pihenő- és emlékpark található. Meghatározó középpontja a közel 110 éve folyamatosan működő Víztorony, az első vasbeton szerkezetű épület Magyarországon. A Zielinski Szilárd által tervezett torony bejárati ajtajától 54,9 m magasra törő zászlótartó póznájáig teljes egészében vasbetonból készítették. Belsejében színes szódavizes üvegek, fizikatörténeti kiállítás, a torony tetejéről pedig pompás panoráma fogadja a lépcsőmászást felvállalókat. A torony körül hét neves építészmérnök mellszobra látható, akik jelentős hatással voltak Szeged városképének alakulására.
Akár egész napos programot kínál a Szeged belvárosától mindössze 2,5 km-re fekvő, 45 hektáros erdős környezetben található állatkert. Állatait földrészek szerinti csoportosításban mutatja be, törekedve arra, hogy a természetes életkörülményeket biztosítsa számukra. A Vadaspark a veszélyeztetett állatfajok nemzetközi fajmentő tenyészprogramok keretében történő tartását tekinti egyik kiemelt feladatának.
A kolozsvári egyetem Szegedre költözése után, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István kezdte meg. Különlegesség a több mint 80 éve a gyűjteménybe került indiai lótusz, amely a füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép- Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.